Tisztelt állampolgár!
A mindennapi életben számtalan olyan helyzet adódhat, ami kártérítési igényt alapozhat meg. A károkozással kapcsolatosan a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat. A törvény úgy rendelkezik, hogy “aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
A törvény tiltja a jogellenes károkozást (jogellenes minden olyan magatartást, ami károsodásra vezet, kivéve, ha a jogszabály a károkozó magatartás jogellenességét kizárja). Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta; a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, ennek körében a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; az elmaradt vagyoni előnyt; és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett bírósági úton kérheti hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest tiltsa el a veszélyeztető magatartástól; kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére; kötelezze megfelelő biztosíték adására.
Az épület tulajdonosának felelőssége
Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős.
Az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.
A tulajdonos építménnyel kapcsolatos karbantartási felelősségét is rögzíti a jogszabály (191/2009. (IX.15.) Korm.rendelet 34§.)
Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani.
A fentiek teljesítése érdekében az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint – arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel – felülvizsgáltatni többek között a tűzbiztonság, továbbá az életvédelem és katasztrófavédelem
követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint.
Az állattartók felelőssége
Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Állattartó az a személy, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tartja. Közömbös, hogy az állattartó tulajdonos-e vagy valamilyen jogviszony folytán került a birtokába az állat. Állattartó az is, aki az állatot csak ideiglenesen tartja őrizetében
A szabálysértési törvény szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyát felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetve ott, vagy természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, avagy szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja szabálysértést követ el.
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
